2018. április 22., vasárnap

Mary Higgins Clark: A hasonmás

Mit érzenél, ha a saját arcod nézne rád egy halott arcából? Enyhén szólva kísérteties pillanatot élnél át, és ez történik Meghan Collins-szal is. Sikeres ügyvéd lehetne de elcsábítja a média világa, és riporter egy ismert kereskedelmi csatornánál. Egy szenátor balesete ürügyén várakozik a kórház előtt, amikor egy fiatal lány holttestét hozzák a mentősök. Meghan és a lány akár ikertestvérek is lehetnének, de egyáltalán nem azok. A furcsaságok folytatódnak, eltűnik Meghan apja, először közúti balesetnek minősítik, de kiderül hogy se holttest se autó. A méltán híres embrió beültetéssel foglalkozó Manning-klinika orvosnőjét meggyilkolják, és több anya sem lehet biztos benne hogy a saját gyermekét hordta ki. Mivel Meghan apja nem kerül elő - bár egy médium állítja hogy a férfi már nincs az élők között - az anyja aki fogadót vezet, nehéz helyzetbe kerül, mert amíg nincs holttest addig zárolnak minden számlát. Titokzatos telefonhívás az apjától, akkor mégis él? Egy kitartó kukkoló és pszichés rajongó, aki soha többet nem akar a zárt osztályra kerülni, de képtelen a démonaival megküzdeni. Meghan és a sármos és becsületes orvos Dr. Jeremy MacIntyre kapcsolata, átfordul  a jó barátságból szerelemmé. Erre szüksége is van a lánynak, mert hogy ne legyen ennél egyszerűbb a történet, az államok túlfelén is él egy másik család, akkor mondjuk ki, az apja kettős életet élt. A nyomozók kapkodják a fejüket, Meghan pedig elszántan nyomoz, mi az igazság az embriók körül, ki gyilkolta meg az orvosnőt, akiről kiderül hogy az orvosi képesítésnek a nyomában sem volt. Eredetileg egy Romániából menekült kozmetikusnő volt, aki Dr. Williams mellett kitanulta az alapokat, és ime máris az embriók felügyeletével bízzák meg. Hát eddig szép nagy katyvasz az egész, de valami igazság mindig van. A meddő párok minden lehetőséget felkutatnak hogy gyerekük legyen. Ez évente ha csak a béranyaságot nézzük, eszméletlen összegre rúgnak. A beültetések lehetővé teszik, hogy a szülök a saját gyermeküket neveljék, még ha ebben az esetben a kémcső játssza el a természetes közeg szerepét. Az in vitro megtermékenyítések heves vitákat váltanak ki, elsősorban a vallási fanatikusok részéről, de a katolikus egyház sem repdes az örömtől. Pedig illene elgondolkodni azon, hogy ez mennyit jelent azoknak a szülőknek, akiknél a természetes úton történő megtermékenyítés nem valósul meg. A megoldás a regényben egyrészről az igazság napvilágra kerülése, a másik az emberi gonoszság mindent áthágó megtestesülése. A csavar azért ott van, hogy lesz egy gyilkosból megmentő, majd ha nem érkezne időben a segítség, újra gyilkolna. Érdekes könyv, a magyar megjelenés ideje 1995, de az aktualitása semmit sem vesztett.


 
 

 
 

2018. április 21., szombat

Belinda Alexandra: Flamenco Párizsban

A történelem viharaiban is fontosak az emberi sorsok, mert a barbárság és a pusztítás sem tudja elfedni a valódi csodákat. A nagyrészt Katalóniában játszodó regény központi alakjai, egy gyönyörű és vad tánc bűvöletében élnek. Az 1930-as évek Barcelonájában él a meghatározó Montella család, akik bár gazdagok és fontos szereplői a városnak, de emberibbek mint a hozzájuk hasonló arisztokrata család többsége. Az ikrek Margarida és Xavier megvetik a pénzt, a húguk Evelina pedig egy álomvilágban élő hercegnő. Akkor bontsuk ki, tehát Margarida aki elutasítja a hagyományos női szerepeket, az írónő finoman utal rá, hogy valószínűleg leszbikus. Xavier együtt érez az elnyomottakkal, a feleségét megveti mert a hideg és gőgős Conchita fejében csak a vagyon és a pénz áll. Evelina egy vagyontalan férfit szeret, de meghajlik a család akarat előtt, és férjhez megy a kiszemelt vőlegényhez. csakhogy itt sem tökéletes minden, mert a férje homoszexuális, és inkább barátokként élnek egymás mellett. A városban nő fel a kor legnagyobb flamenco táncosnője, az árva Celestina akit a cigányok vesznek pártfogásba. Bejárja a világot, de a szíve visszahúzza, mert akit szeret azzal hivatalosan nem élhetnek együtt, viszont a szerelem gyümölcs egy kislány, akit Juliettának fog hívni az az asszony aki örökbe fogadja. Mert Eveline házassága véget ér, és ő hozzá mehet a szerelméhez a vagyontalan férfihoz Gasparhoz, a kislány igazi szülei Xavier és Celestina - vagy ahogyan  a világ hívja la Rusa - nem nevelhetik hivatalosan Juliettát. Ráadásul Xaviert megölik Franco katonái, mert ekkor az 1930-as években vagyunk, a Franco uralta Spanyolországban. De a regény másik idősíkja is fontos, ahol Paloma a nagyanyjával él, mert az anyja a párizsi balett ünnepelt sztárja meghal, és őt a nagyanyja neveli. Paloma találkozása la Rusa kísértetével végre a felszínre hozza a múlt sötét és véres titkait, a szereplők közül az áruló aki felelős több ember haláláért is, még mindig él, hogy számot adjon arról amit tett. A könyv naturális részletességgel hozza újra közel a Franco vezette szenvedéseket, aki bár oly sok ember haláláért felel, öregkort megélve halt meg, míg az áldozatainak a nevét, sok esetben nem tudja az utókor. Nagyon sok családtag sírja máig nem ismert, a náci érzületű apácák kegyetlenségére csak az utóbbi években derült fény. Nem könnyű regény abban az értelemben, hogy a történelmi dátumok vagy események megfelelnek a valóságnak.


 
 
 
 

 
 
 

2018. április 20., péntek

Cecelia Ahern: Az üveggolyók titka

A két főszereplő Fergus az apa, és a lánya Sabrina szemszögéből nézzük az egész történetet. Fergus szülei Skóciából Írországba költöznek, hogy itt boldoguljanak. A család kellően kaotikus viszonyok között él, a fiúk az utcán nőnek fel, jobb híján egymást nevelik. Mint például Fergus igazi "apja" a bátyja Hamish, aki a maga módján áll ki a gyámoltalan öccse mellett. Amikor felnőve családot alapít, eltávolodik tőlük, a bátyja halála - Hamish Angliába megy, ahol az életvitelét tekintve borítékolható hogy csúnya véget ér az élete - pedig végképp meggyőzi, hogy nincs keresnivalója abban a világban ahol felnőtt. A házassága egyetlen pozitívuma a lánya  akivel nem túl szoros a kapcsolata, ebben azért benne van ő is alaposan, mert Fergusnak két élete van. Amikor kisgyerek volt egyetlen menedéke látszott biztosnak, egy pap ahová iskolába járt, megtanította golyózni, amit aztán professzionális szintre fejlesztett. Ezt még a családnak sem árulta el, ez az ő titkos világa, ahová csak kevesek nyertek bebocsátást. Most egy öregotthonban él, és csak időnként villan fel neki, hogy még ebben a világban van. Sabrina pánikrohamokkal küzd, bár van három gyönyörű gyereke, és egy megértő férje valami még hiányzik az életéből. Ekkor érkezik hozzá az apja élete bedobozolva, a szülei válása után ennyi maradt a férfinak, és most Sabrinára vár a feladat hogy eldöntse, mi az ami marad, és mi az ami a kuka martaléka lesz. Így talál rá az apja üveggolyó gyűjteményére, ami mostani értéken sok ezer dollárt ér, és már csak a hiányzó darabokat kell megtalálnia. Elindul hogy felgöngyölítse egy hajdan Írországba került kisfiú életét, aki úgy próbált meg talpon maradni, hogy valahol eltűnt a lelke, és csak az öregotthon falai között talált vissza hozzá. Nem mindig van tanulság egy könyv esetében -  időnként egy szivar, csak egy szivar - de most talán még is csak van valami. A tőlünk nyugatra élő országokról nagy vonalakban annyit tudunk, hol kezdődik és hol végződik a határvonal. Milyen nyelven ebszélnek, mik a sztereotípiák. De arról viszonylag kevesebbet, hogy hogyan élnek, éltek akkor amikor a gyökereiket elszakították, mert máshol kellett boldogulniuk. gyerekként az utcán felnőve, vagy elhagyták a családot, és mást akartak - ami vagy összejött vagy nem - vagy maradtak és belefásultak a környező mikrokozmoszba. Érdekes érzés hogy az egyes emberek életében, hogyan csapódnak le a mindennapi gondok, hogy az egyik főszereplő Sabrina a gyerekkor instabilitása miatt pánikrohamokkal küzd, és csak a múlt felszínre bukkanása billenti helyre az életét.


 
 

 
 

2018. április 19., csütörtök

Chevy Stevens: Végzetes örökség

A könyv több szálat is boncolgat. A történet magva egy örökbeadott fiatal nő kálváriáját mutatja be, kiemelve a fontosabb szereplők jellemét. Sara tulajdonképpen boldog mert van a családja, bár mivel örökbe adták így a tudatalattiban ott van egy kis bizonytalanág, de alapjában véve rendben van a család. Az anyja kedves és érzékeny nő, az apja mogorva de a szíve aranyból van, a két utólag született húga Melanie és Lauren alkotják a létszámot. A kislánya Ally apa nélkül nevelkedik, de amióta Evan belépett az életükbe, azóta ez a rész is kipipálva. Talán csak egy zavaró körülmény okoz hajszálrepedést, Sara időnkénti migréne ami főleg a meleg hónapokban jön elő. Mint minden örökbeadott, ő is tudni szeretné az okot miért nem kellett a szüleinek. Egy magánnyomozó döbbenetes felfedezést tesz. Sara egy keresett sorozatgyilkos lánya, akinek egyetlen áldozata maradt életben, Sara anyja akit megerőszakolt, és ebből a "frigyből" született ő. Ezzel talán lezárulna az egész, de valaki kiteszi a világhálóra a történetet, Sara nevét, az igazi apjáét, az életben maradt nőt Sara anyja nevét és életét. Az őrűlet elindul. Sara élete összeomlik. A rendőrség ráharap a csalira, mert a gyilkos apa felhívja és ismerni szeretné a lányát. Nem tudta hogy következménye lett annak a amit tett akkor, és most állítólag beszeretné hozni az elvesztegetett időt. Sara több tűz közé kerül. Az igazi anyja gyűlöli mert a felépített élete romokba hever, a vőlegénye arra kéri hogy álljon le és hagyja ezt a rendőrségre - nem mintha a "szerv" az eltelt évek alatt bármit is tett volna - és a húgai sem értik meg, főleg Melanie akivel mindig is háborúban álltak. Sara őrlődik a tette következményei miatt. Nem gondolta át hogy mit tesz, egész életében egyedül volt, bár a befogadó család szereti, de az apával kicsit feszült a kapcsolat, Melanie-val mindig valamin háborúznak, és belép a vonzó rendőrtiszt Billy aki egyre fontosabb szerepet tölt be a fiatal nő életében. Sara időnként megmagyarázhatatlan dührohamot kap, ehhez jön a migrén, a feszültségeit belül éli ki, bár a pszichológusa keményen dolgozik. Amikor a gyilkos apával kommunikál telefonon, akkor rémülten fedezi fel magában az új érzést, végre valaki figyel rá! A csúcspont amikor meglövik a vőlegényét Evan-t, és leütik a pszichológusát, a lányát pedig elrabolják. Sara idegi pattanásig feszülnek, és amikor belegyezik hogy találkozzon az apjával, aki elrabolta a lányát, már csak egyet akar. Bármi áron megszabadulni az őrűlt férfitól, és biztonságban tudni a családja és a saját életét. A végső összecsapás után Sara kissé "törve és zúzva" de életben marad, és a halott gyilkos több nő életét nem veszi el. De mégsem stimmel valami. Sara utálja az elvarratlan szálakat, és jó kérdéseket tesz fel, rossz embernek. Az erőszak erőszakot szül, és az örök tanulság, gyanakodj ha valaki akkor is harcol amikor már nincs ellenség. Alapos és jól megírt pszichológiai krimi, ami idegesítő az Sara kezdeti bizonytalankodása, őszintétlensége, belekezd valamibe amiről előzőleg nem tájékozódik. Amikor zárt az örökbeadás - az anya lemond a gyermekéről, úgy hogy soha többet nem akarja látni - akkor ott olyan okok vannak amiket néha jobb nem bolygatni. Ide tartozik amikor megerőszakolják az anyát, egy kis utánagondolás, hogy ilyenkor min megy át a nő, és ez például akkor is okot adott az abortuszra, amikor egyébként ezt szigorúan vették. Arra pedig hogy egy gyilkos apa lehet a másik szülő, nyilván nem túl gyakori, de az erőszak önmagában sem egy pozitív cselekedet. Sara indoka arra hogy kik a szülei, a kislánya Ally, mert szeretné tudni hogy milyen örökletes betegségekere számíthat. Nagyon sok a kérdés főleg Sara idegesítő, bizonytalan, sokszor folyamodik a hazugsághoz - miért nem vonzó az egyenes út? - gyakran felel önmagának arra amikor ő maga is érzi, hogy már az olvasó ordítana tőle, hogy biztos az erőszak árnyékában fogant lélek képtelen biztos lábakon állni. Lehet ez is egy ok, meg fel kéne nőni az évek számához, és mielőtt egy ilyen - akár rossz ízű végkifejletre is lehetőség lehet - kockázatos kutatásba indul bárki, idegileg és a család segítségével felvértezve kell keresésbe fogni. Sara kíváncsisága újabb életekbe kerül, és veszélybe sodorja azt akit a legjobban szeret, a lányát Ally-t.


 
 
 
 

 
 
 

2018. április 18., szerda

Barbara Wood: Aranyföld

A viktoriánus Anglia 1846, az előítéletek és megrögzött hagyományok hazája. Hannah Conroy szigorú kvéker nevelést kap apjától, de ami ebben a korban szokatlan, tudást is. Hannah apja orvos akit csak alacsonyabb származású betegekhez hívnak, de most megtörik a jég, mert a földesúr felesége idő előtt szülni készül. A drága és beképzelt "úri orvos" késik, ezért marad jobb híján Hannah apja. A kvéker orvos szaktudása megmenthetné az asszonyt, de időközben megérkezik az urak orvosa is, aki azonnal ízelítőt ad a butaságból és a szakami alkalmatlanságból. Eret vág a vajúdó nőn, elősegítve a halált ami nem is késik sokat. A felelős azonban Hannah apja lesz, mert az ebben az időben új és kevésbé ismert jóddal fertőtleníti az eszközöket, ezzel magára vonja a földesúr és a rohadék gazdag orvos haragját. A férfi belehal a megaláztatásba, és Hannah egyedül marad. Az emberek elfordulnak tőle, egy út marad számára mégpedig előre. Megmaradt pénzén jegyet vesz Ausztráliába, és bízva a jószerencsében útnak indul. A hajóúton már kamatoztatja a tudását, és itt találkozik az igaz szerelemmel is, egy gyermekkorában örökbe fogadott férfi személyében, aki szintén nem látott kiútat a helyzetéből, csak elhagyni a jó öreg Angliát. A hajó Adelaid-be érkezik ahol Hannah elszegődik a városka orvosához, de titokban a helyi nyilvánosház "betegeit" is ellátja. Itt találkozik egy csodálatos barátnővel Alice-zal,  a nyomorult kis szolgálólánnyal, aki torz arcának köszönhetően csak alantas feladatokra jó. A hajón megismert férfi Neal Scott felfedező és fényképész, egy ismert tudóssal a földrész belsejébe indul, de a szíve Hannah-nál marad. Sajnos a lány karrierje hamarosan megfeneklik, mert a nyilvánosház úrnője és a lány közötti vita, annyira elmérgesedik, hogy a következmény az asszony halálhoz vezet. Most Alice lesz aki segít neki, énekelni kezd mert kiderül hogy gyönyörű hangja van, az arcán lévő sebeket a smink eltűnteti, ő pedig végre kinyílik mint egy trópusi virág. Hannah homokfutón járja a vidéket, és ott gyógyít ahol a többiek tudása véget ér. Ezalatt Neal útja majdnem tragikus véget ér, az érintetlen tájon homokvihar söpör végig, és annak elvonultával egyedül marad, mert az expedíció egyszerűen otthagyta. Pontosabban a vezetője, aki rájön hogy Neal tudja hogy a nagy történetek mögött, csak hazugság és félrevezetés van. A férfi életében viszont egy csoda kezdődik, mert egy bennszülött törzs megtalálja, és megmenti az életét. Kezdetét veszi egy álomutazás, ahol a régi félelmek és beidegződések helyett, az Aranyföld új életet ad, rájön az élete fájdalmas titkára, ami megbocsátással és újjászületéssel végződik. Hannah és Alice élete is egyre jobbá válik, elhagyják a kisvárost, és Melborurne-be költöznek, Alice ünnepelt énekesnő lesz, Hannah pedig megbecsült - mondjuk ki, nőorvos - már csak a szerelem hiányzik mellőlük. Neal-ről mindenki azt hiszi hogy meghalt, de a sors visszavezeti a lányhoz, és Alice is párra talál. Egy valakit nem említettem, és volt benne némi szándékosság. Bár látszólag neki is szerepe van, mi több az írónő arrafelé terelgetett hogy higgyek a látszatnak, de a férfi akiről szó van csak kísérőszöveg. Jamie O' Brien szélhámos és szerencsevadász, aki többször is keresztezi Hannah útját, sőt a lány az életét is megmenti de ezek csak színesítik a könyvet, több  mondanivalója nincs. A könyv igazi romantikus kalandtörténet, elkalauzol Ausztrália tájain, többet megtudunk arról, hogy mit jelent az álomút, mi a szerepe a tabuknak és hagyományoknak. A fehérek nemcsak látogatóba jöttek erre a földrészre, hanem meghódítani és kizsákmányolni mindazt amit itt találtak. A bennszülötteknek akik először vették birtokba a földet, most beszorulnak a semmit sem adó sivatag mélyére. Néha ezt érzem erősebb mondanivalónak, és nem a köréje szőtt romantikus történetet. Barbara Wood nagy mesélő, ötvöződik a múlt és a ma kavargó eseménysorozata, végül mindenki jól jár, de előtte mindenkinek át kell mennie a tisztítótűzön. Ha úgy tetszik, akkor az "álomúton".


 
 
 



 

 

2018. április 17., kedd

Elizabeth Lowell: A múzsa hagyatéka

Wyomingban egy gyönyörű farmon él, szinte visszavonultan Jay Vermilion hajdani ex-katona. Az apja halála után hosszú pereskedés veszi kezdetét, közte és a mostoha anyja között. Az asszony jóval fiatalabb volt amikor Jay apjához ment - a "hölgyike" megunva a kissé zilált életvitelt, nyugodtabb és gazdagabb éltere vágyott - mindehhez csupán egy vén marhát kellett találnia. Ő és a "kisfia" Barton csak csapolják a farm bevételét, de dolgozni azt kifejezetten rühellnek. A mostani per lényege hogy egy időben a farmon élt egy festő, akinek mostanság keresettek a képei. De furcsa módon a nőt csak egy érdekli, ami a "Múzsa" nevet viseli. Jay megnyeri a pert, és a képeket is eladásra kínálja de ehhez pontosan tudni akarja a festmények értékét, ezért egy kezdő de feltörekvő fiatal becsüst kér fel Sarah Anne Medinát. A találkozás mindkettőjük számára sorsdöntő lesz, és hamarosan úgy érzik mintha egy csatába csöppentek volna. Egy helikopter meg akarja ölni a lányt, a szállodai szobáját feltúrják, és megölik azt a házaspárt akik hosszú évtizedek óta gondnokok a Vermilion családnál. A nyomok először külsős emberek felé viszik a nyomozást, de a végkifejletnél olyan titokra derül fény, ami még Jayt is megdöbbenti. A könyv egy kicsit izgalmas, egy kicsit romantikus, újdonság a szereplők monológja önmagukhoz. Szemléletes leírás a vad vidékről, milyen lenne egy ranchon élni, valahol a pionírok és a letelepedett farmerek között, akik már ezt a földet érzik a magukénak. Nem túl bonyolult könyv, nem véletlen hogy az írónő is érezte, miszerint kell egy kis izgalom a végére.

Az írónő maga is vidéken él, így első kézből tudja hogy mit jelentenek a felkelő nap fényénél beszínezett hegycsúcsok, a napi rutin ami itt valahogy mégsem válik teljesen azzá. A farmerek egymásra utaltsága az állataikkal, a terelőkutyákkal, akiknek egyetlen "bűne" hogy nem tudnak beszélni. De a mocsok ide is befurakodik, egy balkézről született genetikai hulladék, és egy lábemelgető korszakból kimosakodott kissé koros "madam", pont elég ahhoz hogy mindent beszennyezzen.


 
 
 
 

 
 
 

Ben Sherwood: Merülj alá az álmokért

Kedves és szerethető történet, az író eredeti helyszínekkel és szereplőkkel "dolgozott", mi több
szakértőkkel konzultált, hogy még hihetőbb legyen. A narrátor egy tűzoltó aki életében néhányszor tanúja volt a csodának, amikor halottnak hitt emberek jöttek vissza a túloldalról. Most éppen egy csoda története következik, amiben neki is oroszlánrésze volt. A színhely Essex megye, közelebbről Marblehead, ahol Charlie és az öccse felelőtlen autókázásra indulnak. A végeredmény borítékolható, halálos autóbaleset, amiben Charlie-t visszatudják hozni, de az öccse Sam meghal. A fiú úgy vezekel hogy a városban marad, és a helyi temető gondnoka lesz. De ennél is furcsább hogy a baleset óta látja és beszélget a halottakkal, így az öccsével Sam-mel is, sőt esténként találkoznak és "labdáznak", vagy is egy kis baseball csak úgy a rend kedvéért. Ez így megy 13 éve, de ekkor felborul a megszokott napi rutin, és Charlie élete fenekestül felfordul. A helyi vitorlakészítő lány - igen, lány - Tess világkörüli útra indulna, de előtte kicsit bemelegít a szigetek között. Lelkes és tapasztalt vitrolás de most élete legnagyobb butaságát követi el. A biztos viharjelzés ellenére elindul - naná hogy viharba kerül, és ettől kezdve nem hallanak róla - csak néhány roncsdarab sodródik partra. De Charlie este a temetőben találkozik vele, és a nagy beszélgetés végén, vacsora, majd néhány nap múlva jön egy kis "ágytúra is", de valami nem stimmel. Mert ugyan Tess a fizikai valójában van jelen, de nincs árnyéka és a fiún kívül más nem látja, tehát a két világ között rekedt. Közben a hős tűzoltó aki annak idején kiszabadította a roncsokból a két fiút, most ő is a temetőbe kerül, és azt tanácsolja Charlie-nak, hogy fordítsa meg az eddigi életét, és kezdjen el végre élni is. Az anyjuk a baleset után elköltözött és új családja lett, és Charlie is éppen eleget vezekelt már. Az utolsó éjszakájuk után Tess eltűnik, és arra kéri Charlie-t hogy keresse meg. A fiú először félreérti az üzenetet, de Sam az öccse aki végre elengedte a bátyját, a maga módján segít neki hogy a fiú megmentse Tesst, aki egy zátonyon rekedt, és készül elmenni ebből a világból. Hogy mi lesz a vége, azt nem árulom el, mert akkor nem érdekes a könyv hanem kiszámítható.

Tetszik hogy az író mindennek utánajár, ha nem ért valamit akkor azt kérdezi aki annak a szakmának a tudója, nem elégszik meg egy szimpla szerelmi történettel, némi ezotériával fűszerezve. Ugyanakkor érdekes elméletek születnek nap mint nap, hogy mi történik velünk a halál után. Vajon a 21 gramm elmélete mennyire igaz, a fehér zaj, az egyenesen át vezető út, a rossz és jó lelkek közül ki ér előbb oda az újonnan érkezettekhez? Nem tudományos könyv, azért egy kis szirup belefér, az író sem állította hogy most valamire választ kapunk.


 
 
 
 

 
 

 
 
 


  

Mary Higgins Clark: A hasonmás

Mit érzenél, ha a saját arcod nézne rád egy halott arcából? Enyhén szólva kísérteties pillanatot élnél át, és ez történik Meghan Collins-sza...